Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Metsző, vágó eszközt rendsz. kövön, szíjon> csiszolva élesít. Bicskát, borotvát, kaszát, kést, pengét fen. □ Gyilkod haszontalan fened. (Katona József) Shylock már feni kését, mikor megjelen Portia, egy jogtudor álöltözetében. (Ambrus Zoltán) || a. (átvitt értelemben) Feni a fegyvert: támadásra, öldöklésre, pusztításra készül. □ Bolgárok fenik a vasakat sergeinkre. (Vörösmarty Mihály) Nagy a nép, ő az eszme fegyvere, És az eszmére, kardodat ne fend! (Tompa Mihály)
2. (népies) Ken, dörgöl. Vmihez fen vmit. (rosszalló) Feni magát: festi, kendőzi magát; feni a bajszát. Írral fente a sebét. □ Kend meg ne fenje az orrát ködmenének Ujjához; mert az dísztelen dolog. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben, elavult) Dörgölődzik vkihez; hízeleg. □ Szégyen egy gavallér legénynek, aki nagy urunkhoz fenheti magát, hogy egy napszámos anyja legyen. (Tolnai Lajos)