Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (választékos) <Ének v. sok ember szava együtt> hirtelen v. váratlanul zengeni kezd, zengve felhangzik. Felzendül az ének. □ Felzendűl az elholt dal koronként. (Vörösmarty Mihály) Az éljenkiáltás felzendül köröskörül. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben) □ Fölzendül elnémult szavak zenéje. (Juhász Gyula)
2. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) <Csoport, közösség> hangosan zúgni, ill. zúgolódni, tiltakozni v. követelődzni kezd. □ Körötte, mint a méh, Felzendül a garázda nép. (Arany János) Csak akkor zendült fel a város, mikor délfelé megjött a Majsa csikós legénye, hogy aszongya az átokházi ménesből elrabolták a csikót. (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben, régies) Zendülést kezd, fellázad. □ Népe, az illirség Felzendül uram s az ő urok ellen. (Arany János)