FELÜLMÚLHATATLAN [ë] melléknév -ul fölülmúlhatatlan (túlzó)
Olyan <személy, dolog>, akit, amelyet vmely tekintetben nem lehet felülmúlni (1). Felülmúlhatatlan alakítást nyújtott ebben a szerepben. □ Egész hajórajuk volt, ellátva
kegyetlenkedésben felülmúlhatatlan vad harcos néppel. (Jókai Mór) [Arany János] a magyar nyelvművészet felülmúlhatatlan mestere, az irodalom méltóságának képviselője. (Gyulai Pál)