DEKLINÁL [ë v. e] ige -t, -jon
tárgyas (
nyelvtudomány,
iskolai) <Latin v. más, főként indoeurópai nyelvhez tartozó névszót> az illető nyelv nyelvtanának törvényei szerint ragoz.
Deklináld ezt a főnevet! || a. (tárgy nélkül) (
nyelvtudomány,
iskolai)
Nem tudott deklinálni, ezért megbuktatták latinból.
- deklinálás; deklinálható; deklináló; deklinált; deklináltat.