Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan <tárgy, ritk. személy>, amely, aki vhová, vmire dűl v. dűlni készül, azon az úton van, hogy dűl. Dűlő fal; az árokba dűlő szekér.
2. Olyan <személy>, aki támaszkodik, nekidűl vminek. Falnak dűlő ember.
3. (csak -ben raggal, főleg így:) Dűlőben van: már-már ledűl, eldől, dűlőfélben van. Ez a ház dűlőben van. □ A lapusnyai szelídgesztenyeerdő fölött egy völgyhajlásnál kibukkan a Behenczyek várkastélya Elhagyatva, dűlőben áll itt, lakatlanul. (Mikszáth Kálmán)