Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

DURRAN tárgyatlan ige -t, -jon, (ritka) durranik (hangutánzó)
  • 1. <Robbanó anyag zárt térben történő hirtelen fellobbanás, elégés következtében> egyszeri erős, mély hangot ad. Durran a dinamit, a puskapor. || a. <Lőfegyver, lövedék az elsütés, elsülés v. robbanás pillanatában> ilyen hangot ad. Durran az ágyú, az akna, a puska, a revolver. □ Elsüti puskáját, Puska nagyot durran. (Lévay József) Távol puska durran. Farkasra lőttek. (Kosztolányi Dezső)
  • 2. <Nyomás alatt levő gázt v. folyadékot tartalmazó edény, üveg, tartály v. az ezt elzáró eszköz a gáz v. folyadék hirtelen kiáramlásakor> egyszeri éles, csattanó hangot kelt. Durran a lombik; durrannak a pezsgősüvegek. Az oxigénpalack felrobbant, s nagyot durrant. □ Meghozatták a pezsgőt, nagyot durrant a dugó. (Mikszáth Kálmán)
  • 3. <Hirtelen vmihez ütődő, verődő szilárd tárgy v. ritk. testrész az érintkezés pillanatában> tompa csattanó hangot ad. Bevágta az ajtót, csak úgy durrant. Pofonütötte, csak úgy durrant.
  • Igekötős igék: eldurran; kidurran; szétdurran.