DUPLÁZ ige -tam, -ott, -zon
- 1.* tárgyas <Rendsz. vmely összeget, tétet> ismételten v. szokásosan megkétszerez, megkettőz. Már harmadszor duplázza a tétet. □ Egyre vesztett s a tételt mindig duplázta. (Jókai Mór)
- 2. tárgyatlan (vadászat) Mindkét puskacsőből, gyors egymásutánban v. egyszerre lő. Közéjük dupláz.
- Igekötős igék: megdupláz; rádupláz.
- duplázás; duplázó; duplázott.