DUMÁL ige -t, -jon (
argóban)
tárgyatlan (rendsz. -t ragos mértékhatározóval) (
rosszalló) Hosszasan, rendsz. feleslegesen sokat beszél; locsog.
Sokat dumál. Nem kell komolyan venni, csak dumál. Mit dumálsz annyit? Hogy mit tud az dumálni! || a. tárgyatlan (
tréfás) Beszélget.
Gyere el, hadd dumálunk már egy kicsit. || b. tárgyas (
ritka,
rosszalló) Mond, hangoztat, hirdet vmit.
Ezt csak dumálja, de nem teszi.
- Igekötős igék: agyondumál; bedumál; kidumál; megdumál; összedumál.
- dumálás; dumáló.