DUETT [ë] főnév -et, -je [ë, e] (
zene)
- 1. Két énekhangra, ritk. két hangszerre írt ének- v. zenedarab, gyak. nagyobb (énekes) mű (pl. kantáta) betétje. Duettet énekelnek, adnak elő.
- 2. Olyan előadási forma, amelyben két énekes, ritk. két hangszer együttesen szerepel. Duettben léptek fel. □ Egy népdalt adtak elő duettben. (Jókai Mór)
- 3. (ritka, tréfás) Kétszemélynek együttléte, együttes szereplése. Szép kis duett volt.
- duettezik.