Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Bőrtömlőre szerelt sípokból álló egyszerű fúvóshangszer, amelynek megszólaltatásához szükséges levegőt kezelője a hóna alá szorított bőrtömlőből adagolja. Szól a duda; fújja, nyekergeti a dudát. Szóláshasonlat(ok): úgy jóllakott, mint a duda: pukkadásig jóllakott; (bizalmas) olyan, mint a duda: kövér, pufók képű <főleg gyerek>. □ Miről nem zengett már az ének Mióta lant és duda szól? (Tompa Mihály) Könyökük rántásával puffogtatták a vállukon lévő dobot, szájukban dudát tartottak. (Krúdy Gyula) || a. Ennek hangja; dudaszó. Dudára táncolnak; nem szereti a dudát. □ [A medve] gazdája dudáján Úgy illeg-billeg, hogy rajta akárki nevethet. (Fazekas Mihály)
2. <Hajón, autón, üzemben> erős, éles, átható hangot adó jelzőberendezés; hajón gőz szólaltatja meg, autón régebben gumilabda megnyomására működött, újabban villanyerőre működik. □ Várják már a bányában, hogy a gyárkémény ebédidőt bőgjön. Most elbődül a duda. (Gelléri Andor Endre)