DRÁGAKŐ főnév
Különféle nemes, szép színű, különös, csillogó fényű, színeket játszó, kemény és ritka ásvány, ill. kristály, amelyet ékszerré munkálnak meg; ékkő.
Hamis, valódi drágakő. A legértékesebb drágakövek: a gyémánt, rubin, smaragd, topáz stb.; drágakövet csiszol; drágakővel kirakott ékszer, kardmarkolat. □ Egy öreg szék is volt a kellő középen, Fényes drágakővel kipitykézve szépen. (Arany János) A zsinórok és gombok tarka pillangókat ábrázoltak, színes drágakövekből kirakva. (Jókai Mór)
- Szóösszetétel(ek): 1. drágakőcsiszoló; drágakőgyűjtemény; drágakőipar; drágakő-kereskedő; drágakőlopás; drágakő-szakértő; drágakőutánzat; 2. féldrágakő.
- drágaköves.