Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

DÖRÖG ige -tem [e], dörgött, -jön; -ni v. dörgeni [e] (hangutánzó)
  • 1. tárgyatlan <Az ég> elektromos töltésű felhő(k) nagy erejű kisülése, villámlás következtében tompa, dübörgő hangot ad. Dörög az ég, jön a vihar. □ Villámok cikáztak és dörgött az ég. (Móricz Zsigmond) || a. tárgyatlan (alany nélkül) Siessünk tető alá, mert már dörög. Zuhogott az eső, dörgött, villámlott. (szójárás, tájszó) Döröghet, csak ne üssön: a mennydörgés magában még nem veszedelmes. || b. tárgyatlan <Ágyú v. nagy, súlyos megütött tárgy> a mennydörgéshez hasonló hangot ad. □ Árpád honja határain Ágyúk dörögnek! (Berzsenyi Dániel) Ha becsapta maga mögött az ajtót, az egész ház dörgött. (Kosztolányi Dezső) Ezer ágyú dörgött …, gránátok sziszegtek, srapnel pukkant. (Karinthy Frigyes)
  • 2. tárgyatlan <Hang> tompán, mélyen, dübörgésszerűen szól. Hangja félelmetesen dörgött. Hangosan, tompán dörgött a tömeg éljenzése. □ A zajból egy szó válik ki dörögve: "igazság!" (Vörösmarty Mihály)
  • 3. tárgyatlan és tárgyas <Személy> haragjában átható, erős hangon, túlzott eréllyel kiált v. kiabál (vmit). Vki ellen, vkire dörög. Ne dörögj már! Miért nem vártatok?! – dörgött v. dörögte haragosan. □ "Eddig s tovább nem!" dörgött a jövőkre. (Petőfi Sándor) Szidj, kérj, dörögj és hozd a reményt nekünk. (József Attila) || a. tárgyas (ritka, rosszalló) Tettetett erővel, nagy hangon szónokolva mond vmit. Frázisokat dörög.
  • Igekötős igék: eldörög; feldörög; ledörög; túldörög; visszadörög.
  • Szóösszetétel(ek): mennydörög.
  • dörget.