DÖNTÖGET [e] tárgyas ige -tem [e], -ett [ë], ..essen [e-ë]
Egymás után, ismételten, apránként dönt vmi(ke)t.
A vihar fákat döntöget. Részegen a poharakat döntögeti. A szemetet az utcára döntögették. || a. (
átvitt értelemben) Sorra megdönt (4).
Döntögeti a csúcseredményeket.
- Igekötős igék: feldöntöget; kidöntöget; ledöntöget; összedöntöget.
- döntögetés; döntögető.