Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

DÖNGÖLŐ
DÖNGÖLT
DÖNÖG
DÖNT
DÖNTÉS
DÖNTETLEN
DÖNTŐ
DÖNTŐBÍRÓ
DÖNTŐBÍRÓSÁG
DÖNTÖGET
DÖNTVÉNY
DÖNTVÉNYTÁR
DÖRDÜL
DŐRE
DÖREJ
DŐRESÉG
DÖRGEDELEM
DÖRGEDELMES
DÖRGÉS
DÖRGŐ

DÖREJ [e] főnév -t, -ek, -e [ë, e] (hangutánzó)
  • 1. Nagy erejű, visszhangzó dörrenés, dördülés. Fülsiketítő dörej; a robbanás döreje. Hatalmas dörej hallatszott. □ Egyszerre vad dörej Hasít eget. (Arany János–Shakespeare-fordítás) Úgy érezte, mintha valami messzi tompa dörejt hallana. (Hunyady Sándor)
  • 2. Hosszan tartó, rendsz. távoli dörgés. Az ágyúk döreje megremegtette a falakat. □ Hallád-e … az égi dörejt együtt bömbölni dalukkal? (Arany János–Arisztophanész-fordítás)