DORONG főnév -ot, -ja
Ágaitól megfosztott, de megmunkálatlan, karó hosszúságú fiatal faderék v. vastagabb faág.
A hordót dorongokon görgetik le a szekérről. □ Kivágott egy erős fiatal szálfát, s annak a dorongját nekifeszíté a legnagyobb szikladarabnak, hogy majd elhengerítse onnan. (Jókai Mór) || a. Vastagabb, rendsz. görcsös bot.
Doronggal hadonászik; doronggal fejbe ver vkit. □ Öklelő dorongját magasra emelé, Rázta fenyegetve a pajkosok felé. (Arany János)
- Szóösszetétel(ek): doronghíd; dorongút; dorongvastagság.
- dorongos.