Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

DÖGLÖTT melléknév -en [e]
  • 1. Elhullott, kimúlt <állat>. Döglött kutya, ló; döglött oroszlán ←. Elástam a döglött macskát. □ A vágók pedig, hisz mit tehettek másat? | Biztaták keményen a – döglött kutyákat. (Arany János) Dróthálóban | ezer döglött dongó és hullott pille szennyes | maradványai ködlenek. (Babits Mihály)
  • 2. (átvitt értelemben, bizalmas, durva) Teljesen kimerült, holtfáradt, elgyengült, erőtlen <személy>. Semmit sem tudok csinálni, olyan döglött vagyok.
  • 3. (átvitt értelemben, bizalmas) Elromlott, nem működő, használhatatlan (állapotban levő), javításra szoruló <gép, jármű, készülék>. Döglött bomba, csónak, gránát, motor, szekér. □ Valami döglött lélekvesztőt tatarozott. (Kosztolányi Dezső)
  • 4. (építészet) Döglött beton, gipsz: keverés után kellő időben be nem dolgozott, részben már megkötött b., g.
  • döglöttség.