DORGÁLÁS főnév -t, (-ok), -a
- 1. A dorgál igével kifejezett cselekvés, megnyilatkozás; komoly, hosszasabb feddés, korholás. Kemény, szelíd dorgálás. Rosszul esett neki a dorgálás. Használt neki a dorgálás. Dorgálásban részesült. □ Nem árt a dorgálás
; itt sok a lókötő,
betyár. (Tolnai Lajos) || a. Az, amit az a személy mond, aki dorgál vkit; dorgáló szavak. Türelmesen végighallgatta a dorgálást.
- 2. (hivatalos) Vmely szervezet, közösség v. iskola fegyelmi szabályzatában megállapított enyhébb büntetés; feddés. Igazgatói dorgálásban részesült.
- dorgálási.