DONGA főnév dongát, dongája
Megfelelő alakúra vágott és rendsz. kissé hajlított deszka, mely több hasonlóval együtt nagyobb faedény (pl. hordó, kád, dézsa) oldalát, ill. fenekét alkotja.
Nyárfa, tölgyfa donga; a dézsa, a sajtár dongái. A csöbör egyik dongája már korhadt. □ Helyenkint még füstölgött az égő gerenda, az olajos, kénes hordók egy-egy dongája. (Gárdonyi Géza)
- Szóösszetétel(ek): 1. dongadeszka; dongafaragó; dongafelület; dongafűrész; dongagyalu; dongahúzó; dongakés; dongalemez; dongarönk; dongatető; dongavas; 2. hordódonga.
- dongájú; dongás.