DOKUMENTUM [ë] főnév -ot, -a (
régies írva: documentum is)
Vmely tényt, állítást igazoló hiteles, írásos v. tárgyi bizonyíték (pl. okirat, kézirat, nyomtatvány, fénykép), ill. az ebben foglalt bizonyító (erejű) adat.
Emberi dokumentum: az emberi magatartás, egyéniség, jellem sajátosságait feltáró jelentős megnyilatkozás, rendsz. írásos v. művészi alkotás;
eredeti dokumentum; hiteles dokumentum; tudományos dokumentum. A felmutatott iratok meggyőző dokumentumokat szolgáltattak. □ A könyv első része
több tekintetben igazán történeti documentum. (Péterfy Jenő) A dokumentumok Cyranot
más színben tüntetik fel, mint a Rostand darabja. (Ambrus Zoltán)
- Szóösszetétel(ek): dokumentumgyűjtés; dokumentumközlés; dokumentumregény.
- dokumentumos; dokumentumú.