Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. tárgyatlan Dalt énekel. Munka közben dalol. □ Nincs ott pokol és nincs ott Halál, | Ahol dalolni s szülni tudnak. (Ady Endre) Csókoltam lányt, aki dalolva | ropogós cipót sütött másnak. (József Attila) || a. tárgyas Énekhangon folyamatosan előad vmit. Sok szép dalt dalolt. Azt dalolja, hogy □ Emlékszik időre, helyre, személyre: Kitől, mikor és hol tanulta, dalolta Ezt is, amazt is, gyermek kora olta [= óta]. (Arany János) Mári szolgálónk, a néma, Hirtelen, hars nótákat dalolt. (Ady Endre) || b. tárgyatlan Tud v. szokott dalokat énekelni, tehetsége van a daloláshoz. Kár, hogy beteg, mert ő dalol a legszebben.
2. tárgyatlan <Énekes madár> összefüggő, hosszabb, kellemesen ható hangsort hallat. Dalol a pacsirta. || a. tárgyas <Énekes madár> ily módon folyamatosan kifejez vmit. A kis madár is azt dalolja, hogy
3. tárgyatlan (költői) Verset költ, versben szól. □ A szegény nép! | Nagy fáradalmait, ha nem enyhíti más, Enyhítsük mi költők, daloljunk számára. (Petőfi Sándor) Nem tudtam én dalolni nektek az újról, csak a régiről. (Kosztolányi Dezső) Mit érlel annak a sorsa, | ki költő és dalol | s élete | a proletár utókoré? (József Attila)