DISZTINGVÁL tárgyatlan ige -t, -jon (
választékos)
Disztingvál vkik, vmik között: éles és világos különbséget tesz közöttük; egymáshoz nem illő v. egymáshoz nem tartozó személyeket, dolgokat megkülönböztet, elkülönít.
Helyesen disztingvál. Disztingválnunk kell az elégedetlenkedők között. Jobban kellett volna disztingválnod a bírálatok között. || a. (
választékos)
Disztingváljunk: gondolkodjunk pontos(abb)an, határozzuk meg szabatosan a dolgokat, tisztázzuk a helyzetet.
- disztingválás; disztingválható; disztingváló.