Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

DÍVÁNY főnév -t, -ok, -a, (ritka) díván -ja Ülésre és fekvésre alkalmas, kárpitozott (ma rendsz. rugózott), karfával, támlával ellátott bútor. (Végig)fekszik a díványon; lefekszik, leül a díványra. □ Olvasóját honn feledé … "Eredj fiam, Klára, … Megtalálod a térdeplőn, Ha nem a diványon." (Arany János) Jolán a dívánra omlott, és … homlokát a meztelenné vásott karfába ütögette. (Babits Mihály) || a. Tág. ért. karfa és támla nélküli, kárpitozott, rugalmas ülő, fekvő, heverő alkalmatosság; hencser, kerevet. □ Porlepte zöld dívánon Hever néhány írott lap. (Juhász Gyula) Ágyat csinált magának a … díványon. (Kosztolányi Dezső) A divány | hosszában hevertünk. (Szabó Lőrinc)
  • Szóösszetétel(ek): díványhuzat; díványkarfa; díványrugó.
  • díványos.