DUGGAT ige -tam, -ott, ..asson
- 1. tárgyas (mezőgazdaság) <Növényi ágat, termést, magot> kézzel folyamatosan a földbe nyom, hogy az ott gyökeret verjen. Csírás magvat, dughagymát, hagymát, fűzfavesszőt, venyigét duggat.
- 2. tárgyas (tárgy nélkül is) (tájszó) <Kacsát, libát> töm. Már egy hete duggatom ezt a pár kacsát. Ma még nem duggattam. || a. tárgyas (átvitt értelemben, tájszó) Duggat vmivel: <személyt> bőven, ismételten és folyamatosan ellát, töm vmivel. □ Az "úr", már mint én, azért duggatja még szivarral is az öreg rongyost, mert valami távoli rokona. (Móra Ferenc)
- 3. tárgyas (műszaki nyelv) Dugacsol.
- 4. tárgyas (tájszó) Dugdos (23). □ Tizenkét szeretője van, azokná duggatja a kincseit. (Móricz Zsigmond)
- Igekötős igék: elduggat; leduggat.
- duggatás; duggató; duggatott.