DÍSZKÍSÉRET főnév
Magas rangú, többnyire külföldi személy fogadására kivonuló és kíséretül, társaságul melléje rendelt, általában díszes öltözetű, gyak. katonai személyek csoportja.
A látogatóba érkezett államfő mellé díszkíséretet adtak. □ A király személyesítője [= személyének képviselője], Pálffy bán csupán egy escadron [= svadron] savojai dragonyostól mint díszkísérettől követve jön ki Nagy-Károlyból. (Jókai Mór)
- díszkíséretes; díszkíséretű.