Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
I. melléknév -n v. -an, -bb Olyan, ami dagad (főleg 48); duzzadó. Dagadó izmok; dagadó vitorla. □ Az érzet kútfeje A dagadó kebel. (Petőfi Sándor) || a. Erősen megtömött, teljesen telerakott. Dagadó pénztárca; dagadó párna. || b. (átvitt értelemben, választékos) Emelkedett, fokozott, egész valóját betöltő <érzelem>. Dagadó érzések, büszkeség; dagadó érzelmekkel telve; dagadó büszkeséggel. □ A kovács bámulva állt meg a kocsi előtt Szótalan büszkeséggel nézte ezt Borus Ferenc és dagadó büszkeséggel az asszony. (Tömörkény István)
II. főnév -t, -ja
1. A disznó v. marha mellkasának bordás részéből és a has aljából vágott hús. Bőrös dagadó; vett egy kiló dagadót.
2. Az ebből készült étel. Káposztában főtt dagadó. □ Mióta kívánok egy kis jó disznóhúst, egy kis dagadót! (Tolnai Lajos)