Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Terebélyes koronájú, hosszú életű, csonthéjas termésű gyümölcsfa; barkás porzós virága, páratlanul szárnyalt széles, fényes illatos levele van, termése a dió (Juglans). A ház előtt áll egy öreg diófa. Diófával ültették be a domboldalt. □ Agg diófám alatt tüzemet gerjesztem. (Berzsenyi Dániel) Ember emlékezet óta Állott egy magas diófa | Diszeűl a Pál kertjének. (Arany János) Az udvar tele volt asztallal Odatelepedtünk az egyikhez a diófa alá. (Gárdonyi Géza)
2. Ennek sötétbarna, értékes faanyaga, amelyből bútorokat, faragott, esztergályozott tárgyakat készítenek. Diófából csináltat könyvszekrényt. (szójárás) Adjon Isten minden jót, diófából koporsót! □ Csináltasson diófából koporsót, Sárga szeggel veresse rá a jaj-szót. (népköltés) Szép szekrény, jó szekrény, de nem bizonyos, hogy diófa. (Nagy Lajos) || a. jelzői használat(ban) Ebből a fából való, készült. Diófa deszka, furnér, szekrény. □ Szemügyre vette a szép művű diófa asztalt. (Tolnai Lajos) El is készült a szép, tömör diófa bútor, üveges almáriummal. (Móricz Zsigmond)
Szólás(ok): (népies) azt hiszi, hogy az övé a diófáig: elbízza magát, öntelt.