A magyar nyelv értelmező szótára

Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

DIKCIÓZIK
DIKICS

DIKHENC [ë] főnév -et, -e [ë, e] (tájszó)

1. Gebe. □ Rossz két vén ínpókos dikhenc volt. (Jókai Mór)
2. (-nak, -nek ragos szóval v. neki határozószóval kapcs.) Vége van. Annak már dikhenc. □ Már most dikhenc nekünk! már most megesznek bennünket a réti kutyák. (Jókai Mór)