Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

DICSŐÍTÉS főnév -t, -ek, -e [ë, e] (választékos)
  • 1. A dicsőít igével kifejezett cselekvés, megnyilatkozás; hódoló, elragadtatott dicséret, magasztalás. A munka dicsőítése; az új élet szépségeinek dicsőítése; vkinek v. érdemeinek dicsőítése. □ Nekem ki kellett törekedni a házból, mások, idegenek után, mert csak azoktól kaphattam … a legédesebb italt: a dicsőítés részegítő borát. (Móricz Zsigmond)
  • 2. (ritka) Vminek fényes megünneplése. □ E nap dicsőítésében szabad nekem is részt vennem. (Jókai Mór)
  • dicsőítési.