DEZERTŐR * [ë-ë] főnév -t, -ök, -je [e] (
régies,
rosszalló)
- 1. Szökött katona, katonaszökevény. Gyáva dezertőr.
- 2. (átvitt értelemben) Olyan személy, aki cserbenhagy vmely ügyet, és átszökik, átáll az ellenség v. ellenfél táborába; áruló.
- dezertőrködik; dezertőrség.