Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan <személy, csoport>, aki, amely diadalt (1) aratott; győzelmes, győztes. A diadalmas hadvezér, sereg; diadalmasan tér vissza. □ Nagy Duna mellékét ellepték gyenge fiakkal | diadalmas apáink. (Vörösmarty Mihály) E halmon verette sátrát Honunk szerzője, diadalmas Árpád! (Arany János)
2. Nagy sikerrel, diadallal végződő. Diadalmas küzdelem, ütközet.
3. (átvitt értelemben) Kivívott v. remélt győzelemnek, sikernek örömét sugárzó, árasztó. Diadalmas arc, mosoly, tekintet. □ Te fiatal vagy még, ép, és diadalmas erővel. (Vörösmarty Mihály) A leány tekintetében diadalmas fény villant meg egy pillanatra. (Mikszáth Kálmán) A zavaros, félelmes hangok egyre diadalmasabban harsogó zenévé egyesültek. (Karinthy Frigyes)