Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
DÉVAJ melléknév -on v. -ul, -abb (választékos, irodalmi nyelvben)
1. Incselkedően, ingerkedően pajzán <személy>. Dévaj kópé. □ Te dévaj csalfa lány! (Vörösmarty Mihály) S a gondtalan, a dévaj istenek Látatlanul vegyülnek el e körbe. (Reviczky Gyula) || a. Ilyen személyre jellemző, tőle származó <magatartás, megnyilatkozás>. Dévaj beszéd, mosoly, nevetés; dévajul kacag. □ Menyecskeszó: dévaj beszéd; nem való a lánynak. (Eötvös Károly) A dévaj, rendkívül furcsa gondolattól visszatartotta őket polgári józanságuk. (Kosztolányi Dezső)