DAKTILUS főnév -t, -ok, -a (
régies írva: dactylus is) (
irodalomtudomány)
Egy hosszú és két rövid szótagból álló, ereszkedő lejtésű versláb; képlete: Č Č; régi, jellemző magyar neve: lengedi.
Pattogó daktilusok; daktilusokban írt költemény. □ Kisiess, Múzsám, mert majd a császárnak | Daktilust éneklő Múzsáihoz zárnak. (Csokonai Vitéz Mihály) Három szótagú ütem
Lengedi ( Č Č, DactylusArany János)