DETEKTÍV [e-e v. ë-ë] főnév -et, -e [e, e] v. -je [e] (
elavulóban)
Rendőrségi nyomozó, polgári ruhás rendőr, titkosrendőr.
A detektívek házkutatást tartottak. □ Egy detektív furfangos szimatjával keresgéltem a szálakat. (Mikszáth Kálmán) Százhúsz detektívből álló kordon fogta körül a városligetet. (Nagy Lajos)
- Szóösszetétel(ek): 1. detektívfőnök; detektívkaland; detektívosztály; detektívponyva; detektívszoba; detektívtestület; detektívtörténet; 2. magándetektív.
- detektíveskedik.