DEZAVUÁL [ë] tárgyas ige -t, -jon (
választékos)
Dezavuál vkit: <illetékes személy> egy másik illetékes személynek vmely intézkedését v. nyilatkozatát a nyilvánosság előtt érvénytelennek jelenti ki, és ezzel a szóban forgó személy tekintélyét súlyosan csorbítja.
A miniszter dezavuálta helyettesét. || a.
Dezavuál vmit: megtagad vmit, rácáfol vmire.
Saját intézkedéseit is dezavuálta.
- dezavuálás; dezavuáló; dezavuált.