DERVIS [e v. ë] -t, -ek, -e [ë, e]
Vándorló mohamedán kolduló szerzetes. Táncoló dervis; üvöltő dervis (átvitt értelemben is, tréfás): nagyon hangoskodó, ordítozó személy, főleg gyermek. □ A dervisek fogadást [= fogadalmat] tesznek a szegénységről, tisztaságról és engedelmességről. (Mikes Kelemen) Szultánoknak és derviseknek való kort élünk újra. (Ady Endre)