DERESEDIK [e-e-ë] tárgyatlan ige -tem, -ett, -jék (-jen) [e, ë, ë]
- 1. (ritka) Deresedik vmi: vmely növény v. növényekkel borított terület kezd deressé válni, a dér kezdi ellepni. Deresedik a rét.
- 2. (átvitt értelemben) <Személy, ill. feje, haja, halántéka> őszül(ni kezd). Deresedik a halántéka. □ Fekete haja a halántékán már deresedik. (Kosztolányi Dezső) Már deresedett abban az időben, akkor 37 éves volt. (Móricz Zsigmond)
- Igekötős igék: megderesedik.
- deresedés; deresedett.