Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

DERÍTŐ [e] melléknév és főnév
  • I. melléknév -n v. -en [e], -bb
  • 1. Vmire fényt, világot, világosságot derítő: olyan <személy, dolog>, aki, amely érthetővé, ill. részleteiben is ismertté tesz vmit. Az összeesküvésre világosságot derítő nyomozás.
  • 2. Vmire derítő: vmely derült lelkiállapotra v. annak megnyilvánulására késztető. Jókedvre, mosolyra derítő társalgás. || a. (költői, régies) Olyan, amely a hangulatot, az emberi lelket tisztábbá, üdébbé teszi. □ Az élet e faluban, az emberek derítő közlekedésétől … elszakadva, … igen egyoldalú lehet. (Petőfi Sándor) Gondnélküli élet, derítő társalgás, nyugalom: ez kellene. (Arany János)
  • 3. (vegyi ipar, szőlészet, műszaki nyelv) Vmely folyadékból, gyak. szennyvízből a szennyező anyagokat eltávolító, ülepítő. Derítő anyagok, berendezés, medence.
  • II. főnév -t, -je [e]
  • 1. (vegyi ipar, szőlészet, műszaki nyelv) Folyadék derítésére alkalmas, arra haszn. anyag, szer. A cukorgyártásban oltott meszet használnak derítőnek.
  • 2. (műszaki nyelv) Főleg szennyvíz derítésére használt berendezés. Derítővel tisztítja a szennyvizet.
  • Szóösszetétel(ek): 1. derítőernyő; derítőföld; derítőfürdő; derítőszer; derítőtartály; derítőtelep; 2. kedvderítő; szívderítő.