Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (régies, irodalmi nyelvben) Latinul tudó, latin nyelven értő és a római irodalmat legalább alapjaiban ismerő <személy, csoport>. Deákos ember. □ A közönség deákos része hozzá gyalulódnék a latinból ismert ódon formákhoz. (Arany János)
2. (kissé régies) A latin és görög nyelvvel, a római és görög irodalommal kapcs., arra vonatk.; klasszikus. Deákos műveltség, szellem.
3. (irodalomtudomány) Deákos irány, iskola: <a XVIII. sz. végi magyar irodalomban> az az irányzat, amely a klasszikus latin költészetet tekintette példaképének, és amely a magyar költészetben a klasszikus versformát divatossá tette. || a. (irodalomtudomány) Ehhez az irányzathoz, iskolához tartozó <személy>. Deákos író, költő.
II. főnév (rendsz. többes számban) (irodalomtudomány) A deákosok: <a XVIII. sz. végi magyar irodalomban> a deákos irány hívei és képviselői.