DESZKÁZ [ë] tárgyas ige -tam, -ott, -zon
Deszkával borít, bélel vmit.
A padlást, a vermet deszkázza. □ A kamara
padlása csak deszkázva van. (Eötvös József) Feküdj hanyatt és deszkázz aknát; | cipelj zsákot a piacon |
a tőkéseké a haszon. (József Attila)
- Igekötős igék: bedeszkáz; kideszkáz.
- deszkázatlan; deszkázott.