DESPOTIKUS [ë] melléknév -an, (ritk.), -abb
- 1. (történettudomány) Despota (1) uralmán alapuló. Despotikus nomád birodalom; despotikus rendszer.
- 2. (gyak. rosszalló) Despotaként (1) uralkodó, zsarnokoskodó. Despotikus uralkodó.
- 3. (rosszalló) Despotára (1, 3) jellemző. Despotikus hajlam, természet.