Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. A tenger vizének az árapály során egy-egy helyen naponta kétszer ismétlődő és legszembetűnőbben a partnál mutatkozó emelkedése. Apály és dagály. □ Vergődöm a tenger dagályán. (Tompa Mihály) Elérkeztünk a partnak ahhoz a pontjához, ahol a magányos bárkának kellett lennie. Tervünkben azonban nem számoltunk a dagállyal. (Kuncz Aladár) || a. (ritka, költői) Víz, folyóvíz áradása. □ S mint a dagály, ha megtér, A tulcsapott [= elárasztott] part közzé megvonúlunk. (Arany JánosShakespeare-fordítás)
2. (átvitt értelemben, rosszalló) Beszéd v. írásmű stílusának fellengős, nagyhangú kifejezésekkel, túlzott képekkel, hasonlatokkal telezsúfolt jellege. Barokk dagály; kifejezéseinek dagálya. □ A kifejezés olykor valóban szép, hogy következő soron már dagályba puffadjon. (Arany János)
3. (átvitt értelemben, régies, irodalmi nyelvben) Gőg, felfuvalkodottság. □ Villámszavad megszégyeníté A gonoszok s cudarok dagályát. (Berzsenyi Dániel) Viszi saját kénye, rohanó dagálya, Mint ha szelet fogván megered a gálya. (Arany János)