ASZTALKENDŐ főnév (
választékos)
<Étkezés közben> a száj és a kéz megtörlésére haszn., rendsz. lenvászonból v. damasztból készült kendő; szalvéta. □ Se kés, se villa, se abrosz, se asztalkendő nem alkalmatlankodott az asztalon. (Mikes Kelemen) Megtörölte a bajszát az asztalkendőbe. (Gárdonyi Géza)