Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

AFFEKTÁL [afëktál] ige -t, -jon (rosszalló)
  • 1. tárgyatlan <Feltűnési vágyból v. megszokásból> mesterkélten viselkedik, beszél; kényeskedik, szenveleg. Ne affektálj, hanem beszélj természetesen! □ Érett eszű nő volt, s nem affektált. (Gárdonyi Géza) Ugyan ne affektáljon, nem szeretem, ha valaki mást mutat, mint amit érez. (Móricz Zsigmond)
  • 2. tárgyas (ritka) <Feltűnési vágyból magatartásával, szavaival vmely érzelmet, állapotot> színlel; szenveleg, negélyez. Csak affektálja a fájdalmat. □ A legaljasabb érzelmeket affektálja. (Eötvös József) Hajlandó volt azt hinni, hogy rosszulléteit is csak bosszantására affektálja. (Babits Mihály)
  • affektálás; affektálható; affektáló; affektált.