Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (választékos) Olyan, amit vki, vmi adott, nyújtott, kínált, szolgáltatott. A helyzet adta nehézségek ! Kihasználja a körülmények adta lehetőségeket.
2. (birtokos személyragos főnév előtt) (népies, bizalmas) <Szelídebb érzések, kedveskedés, sajnálkozás v. erősebb indulat, bosszankodás kifejezésére:> semmirekellő, haszontalan <személy>. Adta kölyke, már megint a fára mászik. □ Mehetsz már adta zsidaja dörmögnek a munkások. (Csiky Gergely) Adta borbélya, még valami disznóságot fog a fülünk hallatára hazudni. (Krúdy Gyula)
II. indulatszó <Főleg állandósult kapcsolatokban, enyhébb bosszúság v. tréfás felháborodás kifejezésére.> Láncos lobogós adta! → Mennydörgős adta. Adta teremtette! Kutya adta teremtette! □ Ejnye az a Vince, az a Pali, mordizom adta, soha sincsenek kéznél. (Mikszáth Kálmán) Láncos adta! nevetett a pap , tanító úr! Ejnye! Ejnye! (Móricz Zsigmond)
III. főnév adtát, adtája (népies, régies)
1. (jelzővel) Az e szóval nevezett személy. □ Vágtass, lovam, vágtass S lábad alá ha ellenség botlik, Rúgd agyon az ilyen-olyan adtát. (Petőfi Sándor)
2. <Enyhe káromkodás, amelyben ez a szó v. magában, v. más szitokszókkal együtt előfordul.> □ Eszem azt az imádságos kis szádat, Három napig nem hallod egy adtámat. (Tompa Mihály)