Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Egy v. több lábból s ezeken nyugvó sima, rendsz. vízszintes lapból álló bútor, amely arra való, hogy egyenek, dolgozzanak, tárgyakat helyezzenek el v. bizonyos játékokat játsszanak rajta. Fiókos asztal; kerek asztal: <rendsz. olyan tárgyalások céljára, amely körül a tárgyaló felek rangkülönbség nélkül foglalnak helyet>; kihúzós, négylábú asztal; → kirakodó asztal; ebédlői, kerti, konyhai asztal; irodai asztal; biedermeier, empire asztal; zöld asztal; → rácsap az asztalra; asztalt → táncoltat. □ Kit eddig az asztaltól az ágyba Alig alig birt elvinni lába, Ellenséget űz mostan serényen. (Petőfi Sándor) Az első üvegajtó előtt ovális asztal. (Herczeg Ferenc) Zöldbőrös album hevert a kis politúros asztalon. (Gárdonyi Géza) || a.Étkezésre haszn. ilyen bútordarab.→ Fehér asztal; →fehér asztalnál v. asztal mellett; → rakott asztal; → terített asztal; az asztal alján ←; az asztal alá → iszik vkit; asztalhoz ül: étkezéshez kezd; megtörli a → száját vkinek az asztalánál; asztal terül ←; asztalt → terít; → lehordja az asztalt; → leszedi az asztalt; elválnak → ágytól és asztaltól. □ Mikor pedig a tál asztalra kerűle, Mind a hárman helyet foglaltak körűle. (Arany János) Te nagy város, csupán öt percig Álljon ürítetlen a bor Dús asztalán dús nábobidnak. (Ady Endre) || b. A Ház asztala: a képviselőház üléstermének közepén elhelyezett asztal. → Letesz vmit a Ház asztalára. || c. (vallásügy) Úr asztala: az az asztal, amelynél vmely istentiszteleti helyen a református hívek az úrvacsorát veszik. || d. (átvitt értelemben, ritka) Az a hely(zet), lehetőség, ahol, ill. amelyben vki részesül vmiben. □ Ha majd a jognak asztalánál Mind egyaránt foglal helyet, Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk. (Petőfi Sándor)
2. (átvitt értelemben) (Asztalnál való) étkezés, lakoma. Szívesen látott vendég asztalomnál. □ Asztal után zene volt és tánc. (Arany János) || a. (átvitt értelemben, ritka) Élelmezés, koszt. Nem szorulok a más asztalára. □ Anyja adott neki szállást és asztalt. (Kazinczy Ferenc) A jó asztal az örökös kapocs a férj és feleség között. (Mikszáth Kálmán)
3. (átvitt értelemben, régies, irodalmi nyelvben) Az asztal (1a) körül ülő és ott étkező nagyobb társaság; asztaltársaság. Asztalt → bont. □ Fölkelvén pedig jó Toldi György asztala: ,Vitéz ő szolgái rudat hánynak vala. (Arany János) Galban lovag tartotta az asztalt adomával. (Jókai Mór) Elnémultak. Asztalt bontottak. (Kosztolányi Dezső)
4. (játék) <Bridzsjátékban> azok a kártyalapok, amelyeket a felvevő játékos partnere az asztalra köteles kiteríteni. Az asztal hív ki. Az asztal következik. || a. (játék) Az a játékos, akinek kártyalapjai az asztalra vannak terítve. Az asztal elment telefonálni. Asztal vagyok. □ Őnagysága faképnél hagyva visszaszaladt bridzsezni, ahol asztalnak hívják azt a negyedik partnert, aki éppen nem játszik. (Karinthy Frigyes) || b. (játék) <Hazárdjátékban> a bankban levő pénz. Tíz forint az asztal.
5. (tájszó) Nagy kazlak, asztagok oldalához épített v. rakott függő híd, amelyen a közvetítő rakodók állnak.
6. (műszaki nyelv) <Gépen> az a rendsz. vízszintes helyzetű rész, amelyre a megmunkálás vmely szakaszában a munkadarabok kerülnek. Elfordítható, görgős asztal; a gyalugép asztala.