ASZTALTÁRS főnév
<Vkinek szempontjából> az a személy, akivel (huzamosabb időn át) egy asztalnál szokott étkezni.
Ők ketten asztaltársak voltak a kollégiumban. □ [Tóth Edének] körülbelül november elejétől voltam asztaltársa. (Mikszáth Kálmán) || a. <Vkinek a szempontjából> az a személy, akivel egy alkalommal v. vmely társas étkezésnél együtt étkezik.
Asztaltársam volt a díszvacsorán. □ A rövid estélin [= esti étkezésen]
csak Terényi volt asztaltársa. (Kemény Zsigmond) Forralt vörösbort ivott, amelynek elkészítéséhez asztaltársa
pompás recepttel szolgált. (Krúdy Gyula)