ASPEKTUS [ë] főnév -t, -ok, -a
- 1. (választékos, irodalmi nyelvben) Kedvező lehetőség, kilátás. A dolognak remek aspektusa van. A helyzetnek az az aspektusa van, hogy
- 2. (választékos, irodalmi nyelvben) Vmely dolog, összefüggés megítélésének nézőpontja, szempontja; tekintet, szemszög. Ebből az aspektusból nézve a helyzet kedvezőnek látszik. || a. (nyelvtudomány) (Igei) aspektus: az igében kifejezett cselekvés, történés jellege, minősége (a befejezettség, ill. folyamatosság szempontjából).