Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ARISZTOKRATIZMUS
ARITMETIKA
ARKANGYAL
ARMÁLIS
ARMATÚRA
AROMA
AROMÁS
ARRA
ARRÁBB
ARRAFELÉ
ARRAVALÓ
ARRÉBB
ARROGÁNS
ARRÓL
ARSZLÁN
ARTÉRIA
ARTÉZI
ARTICSÓKA
ARTIKULÁCIÓ
ARTIKULÁL

ARCÉL [c-é] főnév (választékos) <Az oldalról nézett arcon> az a vonal, amelyet a homlok, orr, száj és áll alkot; profil. Éles, finom, görög, nemes, római arcél; → klasszikus arcél. □ Nemes arcélében, valami rejtélyes fönség volt. (Jósika Miklós) A legszebb orr, legalább arcélben, kissé hátranyomott. (Kemény Zsigmond) Arcéle határozottan egyiptomi volt. (Kuncz Aladár)
  • arcélű.