Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ARCULAT főnév -ot, -a v. -ja
  • 1. (irodalmi nyelvben, régies) Arc (1), ábrázat (1). □ A lánykák … bámuló arculataikat ki-kidugták az ablakon. (Kemény Zsigmond) Reám emelte nyilt arcúlatát. (Tompa Mihály) A fogyó hold mind másvilágiasabb arculatot mutatott. (Krúdy Gyula)
  • 2. (átvitt értelemben, választékos) Vminek lényegét kifejező külső megnyilvánulása, jellemző külső képe, látható része; arc. Az ország új arculata. Szellemi arculata nem mutat újat. A társadalom arculatát a termelési mód határozza meg. □ Szenczy grófnő … szellemi arculatja [Jósika nőalakjával] … legnagyobb rokonságot mutat. (Vörösmarty Mihály)
  • arculatú.