ARÁNYTALANSÁG főnév -ot, -a
Az aránytalan melléknévvel kifejezett sajátság, helytelen mennyiségi viszony két v. több dolog között; az arányosság hiánya.
Az épület egyes részeinek aránytalansága; az ipar és a mezőgazdaság közötti aránytalanság kiküszöbölése. □ Árt ezen aránytalanság az egész mű kerekdedségének. (Vörösmarty Mihály) || a. Vminek aránytalan (1) volta, alkata, szerkezete.
Az adóztatás, a jövedelemfelosztás, a méretek, az egyes részek, a rajz aránytalansága; a munkaidő és a munkabér aránytalansága. Feltűnő, zavaró a képen az alakok aránytalansága.